diplomakiállítás

pontosabban június 23-tól 26-ig. a Pontonban

idén is karácsonyt mindenkinek!

cnc + pvc

= csiszi

ma vettem

csodás dolgok a möbelkunst designvásáron

figyelem! a kisasszony bajszos fiatalemberrel cseveg. ügyesen oda van intarziálva, arra az esetre, ha nem tudnánk elképzelni.

mezőtúron jó

mert megkerült sok minden, ami eddig hiányzott a nyárból: napsütés, meleg, kellemesen lassú idő, csend, méhecskék, kiskávé üvegpohárban. azért jó itthon, akármit is mondok majd ezután.

...haza...

Holnap reggel repülök haza, csaknem 8 hónap után. És nagyon várom, hogy otthon legyek, bár azt mégsem várom, hogy elmenjek innen. Annyi minden jár most a fejemben… jaj, majd inkább elmesélem.

Ezt a képet még az első hetekben csináltam, mert valahogy olyan különös volt maga az épület, a környék, a minden. De hamar rájöttem, hogy semmi egyedülálló nincs a kocsmában, ilyenből sok van, sőt másféléből van kevés. Szóval elfelejtkeztem róla. De amikor legutóbb arra jártam, már nem volt ott… olyan sokáig voltam itt, hogy azalatt lebontották Colhoun úr kocsmáját, és lehet, hogy az utolsó képet én készítettem róla.

koppenhága

süteményen jelent meg!

GSA degree show 09 / forma

nagyon sok munka volt kiállítva: fejenként 3, ami az utolsó év 3 trimeszterének eredménye ugye. szóval, bár igyekeztem minél többet felfogni belőle, inkább csak általános benyomások maradtak meg (főleg mostanra). Így - ahogy a tévében szokás mondani - az adatok nem reprezentatívak.

A legszembetűnőbb különbség az volt, hogy a munkák bemutatásának nem volt egy egységesített módja. ami megfejelve a 3-szoros mennyiséggel enyhe káoszhoz vezetett.

persze nem. minden rendben a kiállítással, csak hozzászoktam a momén a könnyen követhető diplomákhoz- idenéz: itt egy kép a tehetséges fiatalról, odanéz: ott az, amit a fiatal tervezett, ami ... egész pontosan mi is? igen, itt, rögtön balra olvasható. és ezt kell ismételgetni.

a diplomákról annyit, hogy mivel három lehetősége volt megmutatni mindenkinek, milyen ügyes, általában 3 teljesen más műfajba tartozó dologgal foglalkoztak, pl: szolgáltatás + csomagolás + termék. Valószínűleg ez volt az oka annak is, hogy akadt jó pár terv, ami vagy az ötlet szintjén nem volt rendben, vagy a kidolgozottsága miatt nem tűnt meggyőzőnek.

bor ízű időmérő-cukorkák tészta főzéshez. amolyan cookery for dummies projekt része volt. mellette tea készítő szett, felezhető filterrel (aha, a csóró magyarok évtizedek óta felezik a garzont), a madárházra nem emlékszem.

ezek meg szép fotók pálcikákról.

A szomszéd teremben pedig a PD engineering, ami olyan, mintha egy osztály a műegyetemről áthallgatna a moméra. ott elég színvonalas, és szépen kidolgozott melók voltak, bár csak egy-egy.

műszaki rajz, ahh.

nyert a Dani!

szavazzatok a Danira!

http://www.google.com/intl/en/landing/photographyprize/vote.html#theme15

GSA degree show 09

először is, a fineartosokkal Dunát lehetne rekeszteni: megszámlálhatatlan stúdió szorozva 4-6 fiatallal. Hogy ki volt fotós, festő, grafikus ... azt egy idő után nem tudtam követni, mert elég rugalmasan kezelik a határokat. ami jó.

de. lehet hogy csak a munkák mennyisége ölte ki belőlem a kíváncsiságot, meg a lelkesedést, de sok érdektelennek tűnt, sok, pedig klisének. montázskollázshiperreálbotránkozás.

De persze voltak, akiknek tetszettek a dolgaik. ez az egyik kedvenc:

miután végeztünk a képzősökkel, kilépvén a főépületből egy cirka 300 fős sorra, és szemerkélő esőre lettünk figyelmesek. úgyhogy a formás/vizkomos kiállításokat későbbre halasztottunk, és megittunk egy sört. Ami elűzte az esőt, így kezdetét vehette az utcai mulatság. ilyen sok* ember (művész) volt ott:

*az ábra csak a sűrűséget hivatott bemutatni, valójában sokkal többen voltak

pecha kucha night

Nagyon örülök, hogy el tudtam menni egy pk estre, mert azt hiszem az ilyen sűrű, agresszíven tartalmas események nagyon hasznosak tudnak lenni, ha csak kis időt töltesz egy helyen (jó, jó, lassan fél év, de azért ez is pikk pakk eltelik). valahogy olyan ez, mint amikor meglepetéssel vegyes örömmel veszed észre a könyvtárból, vizsga előtt 2 órával kikölcsönzött könyvben, hogy valaki már halványan aláhúzta a lényeget... azt hiszem a pecha kucha ugyanez, csak  szövegkiemelővel.

Az bónusz tetszett, hogy az előadók (talán egy vagy két ember kivételével) nagyon ügyesen bántak a prezik személyes jellegének éppen megfelelő szinten tartásával. A második képen látható tájépítész fiatalember például a munkáit, tapasztalatait a kislánya segítségével prezentálja.

reneszánsztól gótikán át a kortársig

Eszembe jutott, hogy nem mutattam még, hol lakok (gondolom, mivel az ezzel kapcsolatos izgalmak még valahogy január elején elcsendesedtek). most tehát pótolnám:

a fenti képen a nappalink, vagyis a kilátás belőle (a többi része nem érdekes)

és ez az utcánk, a holland street. van Jamaica street is, az kicsit menőbb.

a szobámról itt most nem érdemes képeket közzétenni, mivel méretéből adódóan az ikeás ágytakaró uralja a látványt (mármint a szobám kicsi, nem a takaró olyan irdatlan). de mint a nappalinak, a kilátása ennek a helységnek is letaglózó:

ígen, és most már azt sem nehéz elképzelni, ahogy az asztalon, törökülésben lopom a 

netet a szomszéd kocsmából....

egek!

milyenszépkártyaaaa!

hát, látott e valaki ennél szebb okmányt valaha?

reggeli a szabadban

Cafe d' Jaconelli

aki az előző bejegyzést végigtekergette, és ott megnézte ahogy Renton és Spud osztozik egy turmixon az biztos ráismer a szépséges vörösműbőr boxokra.

esős hetedike - eastend

kedden elmentem kenyérpirítót vásárolni (de ez most mindegy is), igen. szóval, eddig sem okozott nehézséget beleképzelni Glasgow-ba a Trainspottingot, de ez a környék nagyon sokat segített (hmm, és biztos nem hiszitek el, de most megszólalt a born slippy, bizonyára egy kocsiból hallatszik ki).

annak ellenére, hogy nem úgy néz ki, a Barrowland ma is működik és állítólag igen igen színvonalas koncertek szerveződnek ide.


innen a sör szag

és végül egy bájos jelenet.

streetart - juniortól celebrity kategóriáig

glasgow

nem az az igazán lélegzetelállító látvány, de én egyre jobban kedvelem. ez látszik a városból (vagyis inkább ez háromszor) a Lighthouse -amolyan design promotáló központ- Mackintosh tornyából. és ami érződik, az a helyi sörfőzdéből állandóan áramló komlóárpamaláta, de mindenesetre a készülő sör szaga. nem, nem illata. és nyilván a sirály-vinnyogás már fel sem tűnt, de az is elengedhetetlen része az élménynek.

vége-nap

pénteken volt a félév utolsó napja, egyben az én utolsó napom is a GSofA-n. kicsit szomorú vagyok, de azért ez egy remek nap volt: délelőtt 10-től kipakolás, szép nagy előadóban, méretes vetített prezivel, és figyelem: kávé, és muffin szünettel. utána levezető kávézás, majd kis szundi. este flatparty, majd félévzáró mulatság (az ABC nevű helyen, ami birtokosa Európa legnagyobb diszkógömbjének. Íhhá.)